Ha az ember lánya úgy dönt, hús nélkül képzeli el a jövőjét, akkor leginkább első körben meggondolja magát.
Igen, hosszú a lista miért kellene csökkenteni a hús bevitelt - vagy ne adj isten lemondani róla - de még annál is hosszabb a lista, miért ne! Lásd:
- baromi macerás
- mindig mindenkinek el kell majd magyarázni, hogy nem, nem eszel húst és miért /tényleg/
- mindenki megpróbál úgyis rábeszélni, hogy egyél húst
- az éttermek vega étel felhozatala siralmas. Vegán? ccccc -> főzés minden nap
- rendszeresen meg kell sértened mind barátaid mind család tagjaid, mert nem eszed meg a fősztjük
- folyamatosan azon rágódsz, vajon eszel-e elég proteint, vagy majd 50 évesen lerokkansz, s mindenki csóválja majd a fejét mint a notorikus dohányosoknál: "Én megmondtam, hogy húst biza enni kell."
- mindenki hirtelen nagyon aggódni kezd, hogy jól táplált vagy-e
Egyszóval rohadt megterhelő, s a támogatás nem az általános reakció.
Úristen ne nézz oda, az az ember nem eszik húst!
Aztán hogy az életbe, vannak akik mégis belevágnak. Élettörténetem javarészében kirázott a hideg a hús gondolatától, de aztán kellő és konstans szociális nyomás hatására elkezdtem fogyasztani. S amint minap - tegnap előtt - ezen elgondolkoztam, valami átkattant. 27 éves vagyok a rohadt életbe, ha nem akarok húst enni, nem fogok!
Vagy igen. Családi ebéd programozva - egy "all-you-can-eat" grill étterembem. Após kedvence, nem állok készen a konfrontációra.
Ülök, villámon az a lehető legkisebb darab hús csücsül, ami még nem vált ki kérdéseket. Belégzés-kilégzés számba helyezem. Rág-rág-rág. Agyamat az undor uralja, de még erővel rábírom az álkapcsom rágó mozdulatokra. Minden falatot ilyen rohadt nehéz lesz megenni? Még mindig nem rágtam meg eléggé ahhoz, hogy lenyeljem. Mély levegő. Meg lesz ez.
Ma, ma már ezt nem - gondoltam szememet nyitogatva a mai reggel. Az agyam még mindig újra és újra játszotta a húsrágás gyermekkori megrázkódtatásokkal megfűszerezett - Miért nem eszed meg? Nem szeretsz? - gyomorforgató élményét.
Ebéd idő. Persze, vasárnap vízpart nap, nem otthon eszünk. Szerencsére csak férjurammal s egy barátunkkal vagyunk - akitől szerencsére megtudtam, hogy a húsevés természetes dolog - ezért úgy döntök, itt az idő. Megkérem a férfi pajtást, rendeljen nekem valamit hús nélkül.
Balomon leves, zöldségekkel és gigantikus húsdarabokkal tömve. Jobbomon tányéron idegesítően jó citromos illatú rántott hal salátával. Előttem, rizs és tojásrántotta - meg egy kis "farofa", ami gyakorlatilag pirított manióka liszt. Meg egy kis babos-húsos szósz amit ráönthetek. Pár pillanatra összeszorul a torkom, de ez harc, nincs visszaút.
Vega kaja - álmaimban: Vega kaja - realitás:
